Még vizsgálják, hogy az oltóanyag és a megbetegedések között milyen kapcsolat van, és hogy kik a veszélyeztetettek.



Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kockázatelemző bizottsága (PRAC) az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának a vérrögképződés mellett egy második lehetséges mellékhatását, a kapilláris szivárgás szindrómát vizsgálják. A PRAC arra kíváncsi, van-e összefüggés az oltóanyag, és a megbetegedések között.

Mit jelent a kapilláris szivárgás szindróma?
A betegség során a vérplazma a hajszálerekből a környező szövetekbe szivárog, kórosan alacsony vérnyomást, és a vér besűrűsödését, valamint ödémákat okoz. Ha nem kezelik, a szervek leállásához, és halálhoz is vezethet. A kapilláris szivárgás szindróma azonosítását nem könnyíti meg, hogy tünetei hasonlítanak a vérmérgezéshez, ezért előfordulhat, hogy korábbi esetek elkerülték a szakemberek figyelmét.

A kapilláris szivárgás szindrómában szenvedők tüneteinek intenzitása teljesen egyéni lehet, ezért a diagnózis felállítása nehéz. Az érintettek fáradtnak érezhetik magukat, és vízvisszatartásuk is lehet (más néven ödéma, ahol folyadék halmozódik fel a testben, ezt a vizesedést leginkább a lábszáron lehet észrevenni). Miután mindkettő viszonylag gyakori - különösen időseknél -, és sok minden okozhatja, ezért kevesen jelentik be az ilyen tüneteket.

Vérrögképződéses mellékhatás
Az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának egy nagyon ritka mellékhatása, hogy az alkalmazása utáni két hétben vérrögképződéssel, ezzel párhuzamosan pedig a vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenésével járhat. 

★ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY KEDVELÉSSEL, ÉS HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤