Február 19-től jelentősen szigorodnak azok az előírások, amelyek alapján a villamosenergia-szolgáltatók szabálytalan vételezésre hivatkozva kötbér vagy kártérítés megfizetésére szólíthatják fel a fogyasztókat.
A gázórák, villanyórák és az azokon található jogi zárak – plombák, zárógyűrűk – sérülései miatt a szolgáltatók gyakran kötelezik több százezer forintos összegű kötbér megfizetésére a fogyasztókat, akik bajba kerülhetnek, ha a jogaikat nem ismerik.
Szabálytalan vételezés miatt hétfő óta már csak akkor lehet bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha a mérő felszerelésekor vagy a szolgáltató által elvégzett egyéb munka során a felszerelt berendezésekről a plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről fényképet vagy videófelvételt készített a szolgáltató.
A felvételekkel szembeni elvárás, hogy alkalmasak legyenek az ép és sértetlen állapotban történő átadás bizonyítására, sőt ki kell tűnnie annak is, hogy a felvételt a felszerelés időtartama alatt készítették el. Mindezt és az elvégzett munkát dokumentálni is kell, és ezt igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Ha az átvételt megtagadná, akkor átvétel igazolására alkalmas egyéb módon (például: tértivevényes levélben) szükséges a fogyasztót tájékoztatni. Egyúttal figyelmeztetni kell a fogyasztót e dokumentumok átadásakor a mérőórára vonatkozó állagmegóvási kötelezettségére is.
A szabálytalan vételezés egyes lehetséges eseteit a MEKH-rendelet pontosítja és részletezi. Egyúttal csak és kizárólag akkor lehet szabálytalan vételezés miatt bármilyen jogkövetkezményt érvényesíteni a fogyasztóval szemben, ha a szolgáltató maradéktalanul betartotta a fogyasztóvédelmi előírások által támasztott kötelezettségeit.
Figyeljünk a dokumentumokra!
A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó eljárás kereteit szigorúan meghatározták. Így például előzetes írásos tájékoztatást ('Ellenőrzést megelőző tájékoztató lap') kell átadni a fogyasztónak az eljárással kapcsolatban, amely részletesen tartalmazza az eljárás célját, lehetséges következményeit.
Lényeges, hogy a fogyasztó az egész eljárás alatt bármikor nyilatkozatot tehet. Sőt, például a saját maga által megbízott szakértővel vehet részt a mérőóra igazságügyi szakértői vizsgálatán, amellett, hogy magának a vizsgálatnak a főbb sarokpontjait is rögzítik.
A jó tanács: őrizzenek meg a fogyasztók minden papírt, ami a mérővel kapcsolatos. Ezek később fontos bizonyítékok lehetnek a kezükben. A szolgáltató ugyanis csak akkor hivatkozhat az óra sérülésére, és szabhat ki kötbért, ha bizonyítani tudja, hogy sérülésmentes állapotban adta át. Az erről szóló iratokban szerepelnie kell a jogi zárak (plomba, pecsét, zárógyűrű, hologramos matrica) számának, azonosítójának és annak is, hogy sérülésmentesek.
Ha mérőóra ellenőrzésére kerül sor – csakúgy mint a cserénél – figyeljenek arra a fogyasztók, hogy a művelet a jelenlétükben történjen.
Bármilyen problémát tapasztalnak akár az ellenőrzési eljárásban, akár annak körülményeiben, tüntessék fel azt a jegyzőkönyvben, ez nem tagadható meg. Ide tartozik az is, ha magát az ellenőrzés eredményét vitatják, és persze a szolgáltató azon állítása is, hogy szerinte a fogyasztó hozzányúlt az órához. A mérőórákon található jogi zárak sértetlenségéért a fogyasztó felel, ha a mérőóra a fogyasztó kizárólagos őrizetében van. Ne mulasszák el a fogyasztók a mérőórák állapotát, működését, mérőállását időközönként ellenőrizni.
Ha az óra sérült vagy úgy látják, hogy az hibásan mér, úgy azt jelezzék a közüzemi szolgáltatónak, és kérjék a mérőóra hitelességi vizsgálatát. Fontos tudni, hogy már az is szabálytalan vételezésnek minősül, ha nem jelentik be a fogyasztók a mérőóra, illetve a rajta elhelyezett jogi zár sérülését.
★ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY KEDVELÉSSEL, ÉS HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
