Ilyen panaszokat nagyon sokan tapasztalnak!



10-ből 6 embernél alakult ki valamilyen látásprobléma a járvány alatt

Az immunrendszer mellett a járványidőszak komoly kihívások elé állította a szemünket.

A Google Trends adatai alapján Magyarországon az utóbbi évben másfélszer annyian keresnek rá a “szemcsepp” szóra, mint az azt megelőző 5 év alatt, egy külföldi kutatás szerint pedig 10-ből 6 embernek romlott a látása, vagy szenved valamilyen szemproblémával a pandémia óta.
 
Az ok egyértelműen a megnövekedett képernyőhasználat - legyen az tévé vagy okostelefon, vagy monitor.  A számítógépes látás szindróma a digitalizáció egyik káros mellékhatásaként alakult ki és az utóbbi évben néma kórként több millió ember életét keseríti meg. Mióta az okostelefonokkal kelünk és fekszünk, szemünk egészsége komoly veszélynek van kitéve.

A képernyőkből érkező kék fény mind élettani, mind szemészeti elváltozásokat okozhat. A mesterséges fény mindenütt körülvesz, hiszen mikrokörnyezetünk része. Nem kell ahhoz napi 10 órát gép előtt dolgozni, hogy a szemünk kiszáradjon és elkezdjen fájni a fejünk. A zárt, mesterséges LED vagy egyéb hideg fényekkel bevilágított tér, a képernyőkből érkező kék fény és a hűtő-fűtő rendszerek mind hozzájárulnak a problémához.

A gyakori szemszárazság mellett hosszú távon a kék fény makula degenerációt (retina súlyos károsodása) és szürkehályogot is okozhat, és az alvásminőséget is jelentősen rontja.

A gyerekek különösen nagy veszélyben vannak

A szakember szerint a kék fény mellett a legnagyobb probléma a tartós közelre nézés, melynek az online oktatás miatt most extrém módon ki vannak téve a gyermekek. Japánban a fiatalkorúak 90%-a szenved gyerekkori miópiában (rövidlátásban), mivel korán a kezükbe kerül a tablet és a tanulás mellett a pihenés is 30 centi közelről, a képernyőjüket bámulva történik. Ez a jelenség sajnos már nem csak Japánban, de világszerte megfigyelhető. A gyerekek többnyire zárt térben, mesterséges fény mellett nézik a képernyőt, ami tartós szemromlást, fejfájást és egyéb nyaki, háti fájdalmakat is okozhat.

 

Mit tehetünk szemünk egészségéért?

Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a képernyőidő és más tevékenységek közötti egyensúlyt. – Javasolják a szakemberek. Szülőként figyeljünk oda, hogy a gyerek minden nap mozogjon, vagy legalábbis valamilyen offline tevékenységet is végezzen. Emellett fontos, hogy lefekvés előtt egy órával, már ne bámulja a képernyőt, mivel ez az alvás minőségét is befolyásolhatja. Mindenkinek ajánlott a 20-20-20-as szabály betartása, amelynek lényege, hogy 20 percenként fókuszáljunk legalább 20 másodpercig egy legalább 20 lábnyi (kb. 6 méter) távolságban lévő tárgyra. Megoldást jelent még a monitorszemüveg, mely védőréteget képezve meggátolja a kék fény behatolását a retinába és ép látásúaknak, dioptria nélkül is kapható. Az irodai dolgozók ráadásul ingyenesen igényelhetik ezt a fajta szemüveget munkáltatójuktól, ha 4 óránál többet kell egyhuzamban a képernyő előtt tölteniük. Ezen kívül figyeljünk oda az üléspozíciónkra, és igyekezzünk gyakori szellőztetés mellett kényelmes munkakörnyezetet kialakítani.

Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, elképzelhető, hogy nem teljesül be az UNSW ausztráliai egyetem kutatóinak jóslata, miszerint a 21. század közepére az emberiség fele rövidlátó lesz.

★ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY KEDVELÉSSEL, ÉS HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤