Olyannyira, hogy még a régen elhunytakat is érinti!



Változnak a temetés szabályai egy belügyminiszteri rendelet szerint: a hamvakat a jövőben 90 napon belül mindenképpen el kell temetni. A jogszabály egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megold – viszont ráirányítja a figyelmet egy terjedőben lévő temetkezési szokásra.

Megváltoztak a szokások az elmúlt 50 évben. Koporsós temetés helyett mind többen kérnek hamvasztást, aminek anyagi oka is lehet: egy átlagos temetés több százezer forintba is kerülhet

Kezdjük azzal: egyelőre nem tudjuk, mit is ért a jogszabály eltemetésen. Kifejezetten az urnafalba, illetve a földbe helyezést, vagy pedig belefér a szétszórás is? Esetleg arra is mód van, hogy az urnákat ki-ki belátása szerint az otthonában tartsa, a lényeg csupán az, hogy elvigye a krematóriumból? Ha viszont megszűnik a hamvak otthon tartásának a lehetősége, akkor mi lesz a már kikért számos urnával?

Magyarországon – és általában a nyugati kultúrkörben – évről évre magasabb az urnás temetések száma. A nagyobb településeken eléri a 70–90 százalékot is, de országosan is a temetések több mint a fele urnás. Számszerűsítve: az idén a várhatóan 130 ezret közelítő elhunyt közül 72–75 ezret hamvasztanak.

A hamvakat egyre többen kérik ki és tartják otthon vagy szóratják szét a természetben. Ennek eddig nem volt jogi akadálya, viszont a terület tulajdonosától, kezelőjétől mindenképpen engedélyt kellett kérni hozzá. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy az otthonában őrzi az urnát, akkor lehetővé kell tennie a közeli hozzátartozók időközönkénti látogatását.

A 17 magyarországi krematóriumból egyre többen van lehetőség a holttest hamvasztás előtti megtekintésére, majd a por azonnali elvitelére. Újabban pedig a krematóriumok egy része nyílt napokat is tart, amelynek során az érdeklődők megismerkedhetnek a működésével.

A római katolikus egyház egészen 1963-ig nem pártolta a test elhamvasztását. Azóta a hamvasztást is természetes formának tartja, ám továbbra is a hagyományos temetkezést ajánlja. A hamvak hazavitelét, szétszórását, szétosztását viszont határozottan ellenzi.
Az indok az, hogy az egyház tanítása szerint az ember földi maradványainak megszentelt helyen kell várnia a feltámadást. Egykor ez a templom, illetve a közvetlen környéke volt. Ma már a temetők általában a templomtól távolabb találhatóak, viszont továbbra is megszentelt helyek. Az erdőben, mezőn, parkban, vízben, levegőben szétszórt hamvak esetében a hely megszentelésére pedig nincs lehetőség.

Az erről szóló korábbi cikkünket ITT OLVASHATJA!

A temetésre ma Magyarországon félezer cég szakosodott, ám ennek a tizedéé az összes alkalom fele. Összességében évi 26 milliárdos üzletágról van szó. Magántemetőt fenntartani azonban nem üzlet, ezért nem is törekszenek rá a vállalkozók. A négy és fél ezer temető egyharmada önkormányzati, kétharmada felekezeti és mindössze egyetlen állami (a Fiumei úti sírkert).
A temetés ára a legegyszerűbb, egy-kétszázezer forintostól a többmilliósig terjedhet. Sokan nem akarják a családjukat a temetés költségével terhelni, ezért félretesznek a saját temetésük kiadásaira – vagy pedig szerződést kötnek valamelyik biztosítóval. Ilyen esetben havi néhány ezer forint befizetése mellett a takarékoskodó biztos lehet saját méltó temetésében. Forrás

★ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY KEDVELÉSSEL, ÉS HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤