Dr. Izsák Orsolya ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: ha nincsen végrendelet, a törvényes rend szerint történik az öröklés. Végrendelkezni bárki javára lehet, de a törvényes rend szerinti leszármazókat és a házastársat is megilleti a köteles rész, amely az új Ptk szerint a törvényes örökrész egyharmada.
Ha nincsen leszármazó, a régi szabályozás szerint mindent a házastárs örökölt. A jelenlegi változások szerint a házastárs örökli azt a közös tulajdoni illetőséget, amely a lakhatást biztosítja, azon túl fele részben örököl a szülővel együtt. A túlélő házastárs csak abban az esetben örökölhet mindent, ha a szülő már nem él.
Az új szabályozás a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozást törölte. A jogász ezért azt javasolja, hogy aki élettársi kapcsolatban él, mindenképpen végrendeletben rendelkezzen. Eddig az élettárs a jogszabályban közeli hozzátartozóként szerepelt, az új törvényben azonban csak hozzátartozói minőségben. Ennek azért van jelentősége, mert a közeli hozzátartozót több esetben preferálja a jogszabály.
Az új Ptk-ban a magán- és a közvégrendelet megmaradt, de a végrendelet szabályai változtak, ezért ebben az ügyben is érdemes szakemberhez fordulni.
Dr. Izsák Orsolya az ingatlan tulajdoni hányadával kapcsolatban elmondta: a közös tulajdonú ingatlanokon haszonélvezeti jog alapítása történik, azonban minden egyéb különvagyon illetőségen a házastárs egy gyermekrésznyi részt örököl. A túlélő házastársnak lehetősége van arra, hogy ennek megváltását kérje a leszármazóktól.
Az adóság öröklésével kapcsolatban a szakember azt mondta: ilyenkor lehetőség van a hagyatéki tárgyalásban visszautasítani a hagyatékot, ebben az esetben az a magyar államra száll. A magyar állam azonban nem utasíthatja vissza a hagyatékot. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a hagyatéki leltár készítésekor megnézni, hogy a tartozás mértéke nem nagyobb-e, mint maga a vagyon.
Dr. Izsák Orsolya elmondta: részben változtak az örökbe fogadásra vonatkozó öröklési jogi szabályok is. Ha az örökbe fogadó – örökbe fogadott esetében elhalálozás történik, a korábbi szabályozással ellentétben a vér szerinti szülő nem örökölhet, kizárólag abban az esetben, ha az örökbefogadó közeli hozzátartozó volt.
Aszalós Andrea, a NAV sajtóreferense a műsorban elmondta: az öröklési illeték mértéke tavaly változott. A lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó úgynevezett vagyoni értékű jog öröklése esetén az illeték mértéke 9 %. Minden egyéb vagyontárgy megszerzése esetén az úgynevezett tiszta érték 18 %-a az öröklési illeték. A tiszta érték azt jelenti, hogy a vagyon forgalmi értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást, egyéb terheket, és ebből számítják a 18 százalékos illetéket.
A kedvezményekkel kapcsolatban elmondta: az illetékmentesség elég széles körben érvényesíthető. Ezek közül a legjelentősebb, amely 2010 óta biztosítható, az egyenes ági rokonok közötti öröklési illetékmentesség, amely tavaly óta már a házastárs öröklése esetén is jár. A sajtóreferens kiemelte még, hogy a termőföld öröklésekor is jelentős kedvezmény jár abban az esetben, ha az örökös családi gazdálkodó, így 4,5 százalékos illetéket kell fizetnie.
Aszalós Andrea hangsúlyozta: az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga. Forrás : www.hirado.hu
★ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY KEDVELÉSSEL, ÉS HA TETSZETT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! ❤
