KINETÓZIS: Ezért van sok embernek hányingere utazás közben

A hányinger olyan tünet, ami számos problémát, betegséget, állapotot jelezhet. Előfordulhat, hogy váratlanul, minden előzmény nélkül tör ránk, máskor pontosan tudjuk, hogy mi okozhatja - többek között gyomorrontás, influenza, stressz, terhesség -, és akár hányás, vagy egyéb, kellemetlen szimptómák is kísérhetik. Ahogy lehet az utazási betegség, más néven kinetózis velejárója is. Ilyenkor a járművön utazónak, legyen szó autóról, buszról, hajóról, vagy akár repülőről, hányingere lesz, amelyhez egyéni érzékenységtől és a körülményektől függően további kellemetlen tünetek társulhatnak.

Jellemzően szédülés, rossz közérzet, tompa fejfájás, hideg verejtékezés, vagy hányás.

Miért lehet hányingerünk utazás közben?

A rosszullétet ilyenkor leggyakrabban az okozza, hogy agyunk egymásnak ellentmondó információkat kap a belső fülünkben található, egyensúly-érzékelésért felelős receptoroktól, a mozgásban fontos szerepet játszó izmainktól és ízületeinktől, valamint a szemünktől. Amikor az addig egyenletes mozgás hirtelen megváltozik, például váratlan irányváltásra kerül sor, vagy a nagyobb lesz a sebesség, testünk rögtön reagál rá, szemünk viszont nem feltétlenül, mert előfordulhat, hogy más ütemben érzékeli a változást. Az összhang hiánya zavart okozhat a 'rendszerben'. Ennek a következménye lehet az utazási betegség is, ami kutatások szerint leggyakrabban a 2-12 éves gyerekeket érinti. A csecsemőkre, akik még nem tudnak járni, vagyis egyensúly-érzékelésük nem alakult ki, és az idősebb felnőttekre, akik már kevésbé érzékenyen reagálnak a testmozgást kísérő változásokra, nem igazán jellemző. 

Miért a 2-12 évesek a legérzékenyebbek?

Egyrészt, mert ebben az életkorban intenzíven fejlődik a gyerekek agya, idegrendszere. Viszont még mindkettő formálódik, alakul. Utóbbi érésére a belső fülben található, igen érzékeny vesztibuláris rendszer -  egyensúly-érzékelő központ - fejlődése is hatással van. Másrészt, mert a gyerekek nem feltétlenül látják, vagy egyszerűen csak nem nézik az utat, miközben a jármű mozog alattuk.
Egy kisgyermeknél, aki még a saját ülésében is viszonylag alacsonyan van, és nem lát jól ki az autó ablakán, nem tudja követni, hogy az adott mozgáshoz, amit érez, milyen látvány kapcsolódik, a mozgást mi váltja ki, könnyen egyensúlyzavar-érzés,szédülés alakulhat ki. Ez pedig egy idő után hányingerhez vezethet. Az idősebb gyerekek pedig, akik az utastérbe koncentrálnak, esetleg könyvet lapozgatnak, vagy olvasnak, gyakran csak a perifériás látásukra hagyatkoznak, a jármű mozgásában bekövetkező változásokra viszont érzékenyen reagálnak.

Az utazás során jelentkező hányinger különösen kellemetlen lehet, amikor sok gyerek van együtt, például egy buszos osztálykiránduláson. Ilyenkor ugyanis egyetlen résztvevő rosszulléte gyakori megállásra késztetheti az egész csoportot. Ezt megelőzendő - különösen, ha a szülő tisztában van vele, hogy gyermeke érzékeny -, érdemes jó előre felkészülni. Javasolt valamely, a tüneteket megelőző vagy enyhítő készítmény szedése, emellett az érintettek számára érdemes az első üléseken helyet biztosítani, hogy lássák az utat, másrészt, hogy egy esetleges rosszullét esetén gyorsan ki tudjanak jutni a friss levegőre.

A kinetózis az emberek egy részét - egyes becslések szerint háromból egy embert  - egyáltalán nem érint, a kevésbé szerencséseket viszont gyerekkoruktól kezdve végigkísér. Vannak, akik nem 'növik' ki, és felnőttként csak úgy tudnak például autóban utazni, ha ők vezetnek, vagy az anyósülésen ülnek, és szigorúan az útra koncentrálnak.

Mit tehetünk ellene?

Biztosítsunk kényelmes utazási körülményeket. Használjunk párnát vagy fejtámaszt, hogy menet közben stabilan tarthassa a fejet. Ha az időjárás engedi, húzzuk le az ablakot. Ha erre nincs lehetőség, használhatjuk a klímát is. Nem javasolt az olvasás menet közben. Ha jelentkezik a rosszulléttel, meg kell állni, és a szabad levegőn egy kicsit fel lehet frissülni.